Reggel fél órával korábban keltem a szokásosnál, hogy kaját készítsek a többieknek. Én nem csatlakoztam hozzájuk. Bezárkóztam a szobámba és készültem a napra. Kaptunk egy feladatot. Ki kellett választanunk egy dalt amit eljátszunk.
Őszintén semmi ötletem nem volt. Végül eldöntöttem, hogy rögtönözök. Felöltöztem. Szakadt harisnya, terep mintás rövidnadrág, egy fekete ujjatlan ami néhány helyen gyárilag szakadt volt, és egy acélbetétes bakancs. Eltettem a füzetem és a kedvenc tollam. Még Oroszországból szereztem. Gyönyörű átlátszó zselé van benne, a tinta a lyukakon átfolyt és még apró buborékok is voltak benne. Fáradtan átmentem a fürdőbe és kifestettem magam, majd a többiekhez csapódtam.
- Reggelt. - köszöntem, majd összedobtam magamnak egy szendvicset.
- Hova ez a nagy sietség? - kérdezte Cat.
-Hétre megyek és ma össze leszünk vonva a hangszeresekkel.
- Ahh - nevetett Hazel.- Akkor Castiel miatt.
- Neeeem! - vittem fel óvatosan a hangokat - Ha gyorsan elkezdem a napot gyorsan vége is lesz.
- Cat már egy ideje próbálkozik.- mondta Rebecca.
- Reménytelen az egész - fogta a fejét Cat siránkozva.
- Mindegy... Sietnem kell. - az órámra néztem -06:52
- Elpakolok - nézett rám Cat.
Ezzel kisiettem a konyhából. Felvettem a táskám és futottam ki. A terembe csengetés előtt egy perccel rontottam be. Lassan a helyemre vánszorogtam.
Épphogy leraktam a seggem, bejött a tanár.
- Gyerekek. Irány a próba terem - mutatott az ajtóra és el is indult.
Mindenki utána sietett lehetetlen tempóban. Átvitt minket az iskola túlsó végébe egy hatalmas hangszigetelt terembe. Fele akkora volt mint a tornaterem, viszont tele volt hangszerekkel és külön mini stúdiókkal. A hangszeresek már a helyükön ültek és a kezdésre vártak. Leültünk mi is és figyeltük ahogy drága osztályfőnökünk a mikrofonhoz lép.
- Szép reggelt gyerekek. Ma azért vagyunk együtt, hogy megismerjük többi zenetársunk tehetségét. Csak annyi lesz a dolgotok, hogy a felettem lévő kijelzőt figyeljétek. Aki látja a nevét, az csendbe idejön és húz egy kártyát. Azon rajta lesz egy rajz és az alapján kell előadnotok egy dalt. A számot és a neveteket előtte ismertessétek. Remélem érthető.
Egy hangos igennel válaszolt a fiatalok nagy része.
Elkezdték a minikoncertet. Csendbe hallgattam és amelyik nagyon tetszett én is megtapsoltam. Végül én is megláttam a nevem. Sóhajtottam egyet, majd kimentem. Ahogy az előttem lévő végzett, engem felküldtek a színpadra.
- A következő Kyone Hale kisasszony. Na ő vajon mit húz ki? - mosolygott a mikrofonba a pasi.
Semmit sem szólva húztam egy kártyát. Csak egy mikrofon volt rajta.
- Oh. Megvan az első sima énekesünk. Na milyen számot választ?
Éreztem, hogy mindenki engem néz. Sóhajtottam egyet, majd megfogtam a mikrofont.
- Halestorm-tól legyen a Freak Like Me.
A szám lassan elkezdődött. Egy kis időre lecsuktam a szemem és koncentráltam. Majd a szövegtől kezdve mindent beleadtam.
Újra felszabadultnak éreztem magam. Élveztem, hogy mindenki engem néz és nem küld el. Tetszett nekik a hangom. Az embereket figyelgettem. Castielt is kiszúrtam. Micsoda véletlen. Láttam az arcán egy pici mosolyt. Muszáj volt nekem is mosolyognom. Nem bírtam ki. Beleadtam mindent, de mégis csak hagytam, hogy a hangok maguktól csússzanak.De nem tarthatott örökké. A dalnak vége lett.
www.rosecsjblogg.blogspot.hu/
------------------
Társoldal:www.rosecsjblogg.blogspot.hu/
Fb csoport:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése