A gyakorlások vége fele kezdtem meghalni és kicsit éhes voltam. Castiellel a többieket figyeltük és néha egymáshoz szóltunk. Átültem a táskámhoz és kezdtem elpakolni.
- Menni akarsz?
- Tervezek.
- Maradj egy kicsit.
- Minek? Fáradt vagyok és éhes is.
- Van még kajám és ha már tegnap is bealudtál akkor ma sem lesz gond.
- Hogy jutottam haza?
- Elvittelek. Amylee mondta merre van a lakásod és felvittünk. Hazel nagyon meglepődött.
- Szólt valamit?
- Csak meglepődött. Bevittelek, letettelek az ágyra és betakartalak.
- Hát köszi.
A füzetemet terveztem elrakni, de kikapta a kezemből. Hirtelen szúrós szemmel néztem rá és próbáltam elvenni a füzetem. Nem hagyta. Már a nyakába másztam és a kezét próbáltam elérni. A füzet kicsúszott a kezéből. Pont a második rajznál nyílt ki. "Fenébe" A rajzra nézett, majd rám. Hirtelen meglökte a lábam és ráestem. A fiú karjaiba feküdtem. Lassan próbáltam felmászni, de magához rántott. A szám milliméterre volt az övétől. Egymás szemeit fürkésztük, majd - csak kibaszásból is - meglökte a lábam. Megcsókolt. Nagyon meglepődtem. Magához húzott és az arcom megfogta. Lecsuktam a szemem és élveztem a pillanatot. Meleg volt a szája. Kicsit elpirultam. Ahogy elengedett, a számhoz húztam a kezem és fülig vörösödtem. Castiel felnevetett.
- Na mi a baj?
- Semmi. De nekem mennem kell. - ezzel felkaptam a táskám és elrohantam.
A lakásig nem álltam meg. Berontottam. A többiek még a konyhában beszélgettek pizsamába. Ahogy az ajtót becsuktam, neki dőltem, majd a földig csúsztam... Kilihegtem magam. A lányok a folyosón álltak.
- Minden oké? - kérdezte Hazel.
- Igen... - mosolyogtam.
- Mi történt?
- Castiel...
- Na mesélj. - felsegített Rebecca.
Átmentem a konyhába a többiekkel. Kaptam egy pohár vizet, majd mind körém ültek. Mind kérdően néztek rám.
- Hát... Castiel... - elpirultam - Megcsókolt.
- Na ne bassz! - nevetett fel Cat.
- De...
- És te mit tettél? - kérdezte Rebecca.
- Idejöttem.
- Te oltári hülye vagy. Csak úgy otthagytad?
- Igen...
- Istenem... - fogták a fejüket.
- Abban a pillanatba nem tűnt semmi jónak. Elvette a rajzos füzetem is..
- Akkor sem kellett volna otthagyni..
- Bocs...
Másnap nagyon szar kedvem lett. Egész nap a vöröskén járt az agyam. Egész nap nem mozdultam a teremből. Zenét hallgattam és a füzetem fehér borítóját firkálgattam. Majd jött a kollégiumi buli.
Péntek délután az ágyamba fetrengtem és halkan hisztiztem a meleg miatt. Szeptember első hete... Dög meleg. Este meg buli. Nem tudok róla semmit. Alkohol lesz. Ennyi infóm van. Szerencse, hogy egyetem. És bentlakásos. És csak felnőttek vannak. Szabad inni és elzártabb helyeken dohányozni. A fenntartó is engedélyezte. Durva egy hely, de érthető...
Idővel kezdett hűlni a levegő. Ahogy tűrhető lett a levegő, felkeltem és a szekrényem felé vettem az irányt és a ruhák közt szétnéztem, majd elkezdem öltözni. Bakancs, szakadt fekete harisnya, terepmintás rövid nadrág, és egy fekete rövid ujjú, combközépig érő kabát szerű valami. Kimentem a konyhába enni valamit. Semmi meleg étel nem volt sehol. Gondoltam összedobok valami ehetőt. Rengeteg kaja volt a szekrényben így sikerült eldöntenem mi legyen. Egy kis rizsgombóc. Nyami :3 Nem tartott sokáig.
Miközben összeállítottam hangfalról nyomtam a zenét. 20 darab gombóc sikeredett. Kipakoltam egy tálcára. Az illatokra mindenki előbújt.
- Na mit csinált a nem vacsora felelősünk? - nézett rám Hazel.
- Csak éhes lettem és gondoltam csinálok valamit. Ettetek már rizsgombócot?
- Még nem. - mondták egyszerre.
- Na akkor itt az ideje...
Leraktam az asztalra, majd kivettem egy darabot. Enni kezdtem miközben elpakoltam, majd leültem hozzájuk.
- Na jó étvágyat. - mosolyogtam.
Nem volt rossz véleményük róla. A mi országunkban hagyományos kaja. Én betömtem a részem, majd elmosogattam és a hűtőből elővettem egy sört és rágyújtottam. Cat kimászott mellém és ő is rágyújtott.
- Nem is tudtam, hogy dohányzol.
- Túl sokat vagy bezárkózva. A napon nagy része ezzel telik.
- Szuper. Most is csak jó kedvem van és éhes is voltam. Nem akarom, hogy valaki elrontsa a napom. Azt kibelezem de nagyon...
- Érthető. Rengetegen várták a pénteket. Az első alkalom szeptemberben mikor tarthatunk bulit. És ez havonta megismétlődik.
- Nem is rossz annyira ez a hely.
- Nem. Én szeretem. Rendbe hoztak.
- Nagyon jó lenne ha én is javulnék.
- Sikerülni fog nyugi.
Ezzel eloltottuk a cigit és bementünk. Nyolc környékén Mind összeszedtük magunkat és leindultunk. A többiek vezettek. A park mélye felé mentünk. Ott már égett a tábortűz és voltak jó páran. Leültünk a tűzhöz közel. Hazel hozott nekünk egy-egy sört és egy kis üveg vodkát. Egymásra néztünk és kibontottuk a sörünket. Míg ők beszélgettek, az embereket figyeltem. Egyre többen jöttek oda. Castiel és Lysander is megjelent. Ahogy rám néztek én azonnal elfordítottam a fejem. Szánalmasnak éreztem magam.
------------------
Társoldal:
Fb csoport:https://www.facebook.com/groups/1729738420682798/
