Másnap a reggel a szobámba ébredtem. Na mikor is értem én haza? Nagyon le voltam maradva az estével kapcsolatban. Körbenéztem a szobámban. Semmi érdekes nem volt körülöttem. Minden a helyén, semmi sem változott... Kimásztam az ágyból és elővettem a cuccaim. A fürdő felé vettem az irányt és azonnal zuhanyozni mentem. Fáradt voltam, de a zuhany felfrissített. Ledobtama cuccaim a szennyes tartóba és törölközőbe átmentem a konyhába. A lányok kint reggeliztek. Köszöntem nekik, majd elővettem a tejet és a műzlit és csináltam a kajám. Senki sem szólt.
Bedobtam magam a szobámba és nyomtam be egy kis zenét és fészen lógtam. Épp elkezdtem enni, mikor Hazel benyitott. Leült mellém.
- Minden oké?
- Igeeeen? - néztem rá értetlenül.
- Mire emlékszel a tegnapból?
- Hát... Hogy jutottam haza?
- Részegen bemásztál és aludtál.
- Ohh...
- Beszeltem Cattel.
- Mi volt a kifogása? Részegek voltak?
- Öhm... Igen... De szabályt szegett.
- Melyiket?
- Barátunk kiszemeltjére nem mászuk rá, másrészt tilos pasikat behozni a szobába, csak ha a fő szobaügyelő megengedi.
- Értem... Érdekes este volt.
- Ma van kedved velem eljönni? Lesz egy koncert a belvárosban. A te stílusod. Arra gondoltam kicsit beszélgethetnénk, buli, pia, fiúk.
- Benne vagyok. Látom te is hajtod a pasikat.
- Igazából csak koncerteken.
- Jó... majd keress fel.
Kiment. Hamar belapátoltam a kajám és fetrengtem egy sort a laptopom előtt. Ahogy meguntam, átültem az íróasztalhoz a görgős székembe, összehúztam magam és filmet néztem. Vagyis majdnem. A Vándorló Palota c. animét néztem végig, majd a többi 2001es Animét.
Ebből állt a délutánom. Három óra körül bekopogtam Hazelhöz.
- Segítenél? - mutattam fel a hajfestékes dobozt.
Bólintott. Átjött hozzám és elkezdte fésülni a hajam.
- Minek neked sötét vörös? Nem jó az eredeti?
- Csak ezt szeretném.
- Miért akarsz ennyire változni a tegnap után?
- Én nem akarok.
Hazel nem válaszolt. Csendbe festeni kezdte a hajam. A szuszogását is alig hallottam. De kicsit megnyugtatott. Boldogság volt, ahogy lemostam a festéket és megszáradt a hajam magától. Beugrott az eredeti göndörségébe. Egy melegítőbe és trikóba mászkáltam felkötött göndör hajjal, nyalókával a számba... Tettem vettem jobbra balra miközben a szobámból szólt a zene. Hazel volt csak otthon. Vele így elvoltam. A konyhába olvasgatta a suliújságot. Nem nagyon tetszett neki... Ennyit leszűrtem a fejéből.
Én a szobám takarítottam, kaja meg mindent egybe csináltam.
Majd kopogtak. Hazelhöz bekiabáltam, hogy nyitom és már mentem is. Ahogy megfogtam a kilincset, kicsit rossz előérzetem lett... Pár másodpercig néztem magam elé, majd ajtót nyitottam. Castiel állt elöttem egy csokor rózsával.
- Cat nincs itthon - mondtam ingerülten.
- Ezt... Neked hoztam - nézett kiskutya szemekkel.
- Ezzel nem fogsz kiengesztelni.
- Csak fogadd el.
Lassan kinyújtottam a kezem. Átadta a virágot, majd rácsaptam az ajtót. A konyhába Hazel meglepődött.
- Ezt mind Castiel... Neeeee...
- De ő hozta... - könyököltem az asztalon.
- Ilyet nem szokott csinálni...
- Nem adja fel. Soha.
- Nézd, van benne egy levél - mondta, majd belenyúlt a virágáradatba és előhúzta. - Felolvashatom?
Erre csak bólintottam.
"Kedves Hale!
Szeretnék bocsánatot kérni a tegnapiért. Nem kellett volna ezt tennem veled... Tudom mit érzel és ezt teljesen elbasztam. Ne haragudj kérlek.
Üdv. Castiel."
Én csak nevetni kezdtem.
- Ez nem normális. Azt hitte egy kis rózsától megbocsátok neki? Szánalmas... - nevettem hangosan.
- Ugyan... Kitudja mi lesz még köztetek.
- Semmi, azt garantálom. Ez egy seggfej, és ezen nem változtat már semmi.
- Ahogy gondolod - mosolygott gúnyosan.
Este hat fele már készülődni kezdtem. Ruha haj, smink stb... Minden a megszokott formába. A hajam a kinyírt részre fordítottam és kivasaltam rendesen. Fekete comb zokni, bakancs, rövidnadrág, fekete koponyás póló és egy piros kockás ing. Rávettem a bőrkabátom és a táskámba elraktam mindent ami kellhet. A sminkem egyszerű volt nekem. Feketén kihúzott szemek elég vastagon felül. Hét óra tizenöt perckor Hazel már az ajtóban állt.
- Na ne - néztem rá. - Így se láttalak még. Na meg... Mért is öltöztél fel úgy mint én?
- Nem is ugyan az. Az én ingem kék és rajtam normális cipő van.
- Nem magyarázkodj. Lebuktál a stílusoddal kapcsolatban nagyon.
- Egy sportoló ritkán foglalkozik a külsejével.
- Jó, jó...
------------------
Társoldal:
Fb csoport:https://www.facebook.com/groups/1729738420682798/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése